A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
A haszid zsidóság magyarországi közössége.
A 18. század közepén Kelet-Európában született meg a haszidizmus, a zsidóság egyik vallási és spirituális mozgalma. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tovként ismernek, tanításaiban az isteni jelenlét közelségét és az Isten iránti mély szeretetet hangsúlyozta. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.
Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarország területén, illetve a mai Szlovákia déli részén alakultak ki. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanításokra.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.A haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
A magyarországi haszidizmus különböző irányzatokból állt, amelyek közül több is jelentős hatással volt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.
A második világháború és a holokauszt tragédiái súlyos károkat okoztak a magyarországi haszid közösségekben. A koncentrációs táborokban a zsidó közösség jelentős része, így sok haszid is, életét vesztette. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után kisebb haszid közösségek kezdtek újjáéledni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is jelentős megerősödést mutattak. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Noha ezek a haszid közösségek kisebb létszámúak, szoros összetartás jellemzi őket, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.
A haszidizmus jelentősége Magyarországon ma is látható, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megtartásában. Az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, de a mozgalom még mindig kulcsszereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A mai magyarországi zsidóságot még mindig formálják a haszidizmus tanításai és szellemisége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
weboldal Report this page